CEE Quarterly – 2016. első negyedév

A közép- és kelet-európai gazdasági környezet jövőre is kedvező marad Az Európai Unió közép- és kelet-európai régiójának gazdaságai potenciális növekedés feletti bővülést mutatnak 2016-ban és 2017-ben is.

Az eurózóna erős növekedése segített Horvátországnak és Szerbiának, hogy idén túljussanak a recesszión, míg Törökország még mindig a fokozott politikai bizonytalanságtól szenved. Az EU-források még pozitívabban hatnak majd 2017-ben, amikor az export gyengülhet. Az eurózóna stabil növekedésével, az alacsony olajárakkal és az Európai Központi Bank mennyiségi lazításának köszönhetően rendkívül alacsony kamatokkal a gazdasági környezet a következő évben is kedvező marad Közép- és Kelet-Európa (KKE) számára. Különösen az Unió közép-európai tagországai (EU-KKE1 ) esetében várható ismét 3 százalékot jóval meghaladó, stabil növekedési ütem – az UniCredit Economics & FX/FI Research legfrissebb CEE Quarterly tanulmánya szerint.

Az EU-források átmeneti visszaesése hátráltatja a gazdasági növekedést 2016-ban, de pozitívumot jelent majd a következő évben, amikor az export valószínűleg gyengül. Összességében, a gazdasági bővülés mindkét évben meghaladja majd a növekedési potenciált. Ugyanakkor az egyes országok szintjén számos kockázat fennmarad, ami például a kontinens alulteljesítéséből, geopolitikai feszültségekből és a Fed szigorításából származhat. 2015 jó év volt a KKE-régió számára: az európai kereslet növekedett, az olajárak csökkentek, a globális likviditás bőséges volt. Mindemellett ismét csak az EU-KKE régió tudta e tényezőket teljes mértékben kihasználni 2008 utáni rekordnövekedéssel, elkerülve a makrogazdasági egyensúlytalanságokat.

A teljesítmény elismerése a tőkepiacok oldaláról a kockázati felárak csökkenésében mutatkozott meg, továbbá a régió megerősítette a feltörekvő piaci befektetők körében a „biztonságos menedéket” jelentő pozícióját. Másutt a kép ennél sokkal árnyaltabb. Az eurózóna erős növekedése segített Horvátországnak és Szerbiának, hogy túljussanak a recesszión, a növekedés azonban továbbra sem éri el a kívánt szintet a strukturális kötöttségek, valamint a magas államháztartási hiánnyal és adóssággal szemben folytatott küzdelem miatt. Törökország is csalódást okoz azzal, hogy a növekedést és a pénzpiacokat a politikai tétlenség, illetve a mai napig magas szintű politikai bizonytalanság sújtja. Eközben Oroszország és Ukrajna mély recesszióban marad, a korábbi olajárak összeomlása, valamint az európai uniós és az Egyesült Államok által alkalmazott szankciók miatt, míg Ukrajnának a jelentős keleti termelési kapacitások elvesztésével is meg kell birkóznia.

„Az év végéhez közeledve az elmozdulás jelei mutatkoznak a trendekben. A gyakrabban megjelenő mutatók, mint például a fogyasztói bizalmi- és a beszerzési menedzser index, az ipari termelés és az export arra utalnak, hogy a növekedés az EU-KKE régióban talán már elérte a csúcspontját, miközben felgyorsult Szerbiában, Horvátországban és Törökországban, illetve látszólag elérte a mélypontot Oroszországban és Ukrajnában – mondta Lubomir Mitov, az UniCredit Közép-és Kelet-Európáért felelős vezető közgazdásza. – Sőt úgy tűnik, a helyi politikai és a gazdaságpolitikai fejlemények felbátorították a befektetőket Oroszország és Törökország kapcsán, míg némileg mérsékelték a lelkesedést egyes EU-KKE országokkal szemben.”

A fenti háttér ellenére az UniCredit elemzői továbbra is erőteljes növekedést várnak Közép- és Kelet-Európában, ami végül a régió valamennyi országában kibontakozhat. A növekedési tendenciák mindazonáltal eltérőek lesznek, 2016-ban valószínűleg jobb teljesítménnyel, mint 2017-ben. Míg az EU-KKE régió várható növekedése 2016-ban az idei évinél némileg alacsonyabb lesz, és csak enyhén változik Horvátországban és Szerbiában, várhatóan jövőre lendületet vesz Törökországban mielőtt ismét visszaesne 2017-ben.

Oroszországban a léha fellendülés valószínűleg a jövő év közepén indul meg, ami kitart majd 2017-ig, míg Ukrajna növekedése mindkét évre 2 százalék körülire becsülhető. Az EU-KKE régióban a fejlődés országonként eltérő lehet. Míg a növekedés erősödhet Bulgáriában és Lengyelországban, várhatóan lassulni fog a Cseh Köztársaságban, Magyarországon és Romániában. Ez a lassulás elsősorban az EU-forrásoknak a korábbi programidőszak kifutását és az új kezdetét jellemző visszaeséséből ered, valamint a nettó export kisebb hozzájárulásából annak következményeként, hogy az import növekedése meghaladja az exportét. Az utóbbi, vagyis a nettó export kisebb hozzájárulása elsősorban a belső kereslet további gyorsulását tükrözi, mely a növekedés fő hajtóereje marad.

Az állami beruházásokkal ellentétben a lakossági fogyasztás és beruházás is várhatóan lendületet vesz. A privát beruházásokat a javuló bizalom, a növekvő vállalati jövedelmezőség és a fokozatosan élénkülő banki hitelezés támogatja. A lakossági fogyasztás élénkülhet a munkaerő- piaci helyzet javulásának, a magasabb fizetéseknek és a fogyasztási hitelezés feléledésének köszönhetően. A növekvő hiteligény valóban ösztönzi a belföldi bankok hitelezését, melyet ugyancsak segít az erős tőkehelyzet, a likviditási bőség és az alacsony kamatlábak.

Az árakra gyakorolt nyomás a jövő évben továbbra is enyhe marad, és csak később erősödik fokozatosan, csupán 2017 végére megközelítve a jegybankok célértékeit. Az infláció jövőre is alacsony marad az eurózónából importált alacsony inflációnak és a nyomott olajáraknak köszönhetően. Mindkét tényező kompenzálja a növekvő foglalkoztatottság és bérszint árakra gyakorolt hatását a kibocsátási rés szűkülésével párhuzamosan. Ennek következtében a monetáris politika várhatóan laza marad az egész régióban, változatlan vagy még alacsonyabb kamatlábakkal. További lazítás várható Magyarországon, Romániában és Lengyelországban.

A kedvező kilátások ellenére számos kockázat fennmarad. Ezek közül az egyik legfontosabb az európai növekedés alulteljesítése. A kínai lassulás leginkább Oroszországot és Ukrajnát érinti, míg a Fed szigorítása elsősorban Törökország, Horvátország és Szerbia számára jelentenek kockázatot. A geopolitikai feszültségek 2016-ban is terhet jelentenek a kke-régió keleti részén, míg a hazai politika egyre nagyobb jelentőségű tényezővé válik majd a gazdasági politikában, aminek számos közép- és kelet-európai országban lehet kedvezőtlen hatása.

„A némileg lassúbb növekedés és a rekord közelien alacsony kamatlábak mellett a növekedést támogató politika mozgástere jövőre szűkebb lesz, és még inkább csökken 2017-ben. Mivel nem tudják kihasználni a bevételek ciklus által biztosított növekedését, a kormányoknak nehéz döntéseket kell hozniuk a kiadások priorizálása vagy a bevételek optimalizálása során annak érdekében, hogy a hiányt ellenőrzésük alatt tartsák – összegezte Lubomir Mitov. – Ugyanakkor a jelenlegi fejlemények a fiskális fegyelem iránti elkötelezettség enyhülésének irányába mutat.”