Kifosztják a magyarok a bankokat: úgy eladósodnak, mintha nem lenne holnap

Alig maradt el a lakossági lakáskölcsön folyósítás idén októberben az egy évvel korábbitól, miután szeptemberben rekordot döntött a hitelszerződések összege. A tavaszi-nyári visszaesést most egy őszi-téli felfutás követheti? Elege lett a lakosságnak az óvatoskodásból? Ennek járt most utána a Pénzcentrum.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb, október statisztikái azt mutatják: nem sokkal maradt el a lakáshitel felvételi kedv a tavalyitól. Idén októberben 81,16 milliárd forint landolt a lakossági számlákon, 2019 októberében pedig 81,31 milliárd forint - nagyjából 0,2 százalékos visszaesés. Ezzel szemben a babaváró hitel esetében 29,7 százalékos, a személyi kölcsönök terén pedig 48,2 százalékos a csökkenés. A lakáskölcsönök tehát tartják magukat, vagyis a háztartások a járvány második hulláma ellenére sem mondanak le egykönnyen lakáscéljaikról.

A lakáskölcsönök felvételét valamivel visszavetette a 2019 júliusában bevezetett babaváró kölcsön, az azóta felvett összegekben a szeptemberi érték számított kiugrónak: a 91,4 milliárdos lakáshitel összegek ráadásul több mint 21 százalékos növekedés mutattak tavaly szeptemberhez képest. Tehát egyrészről nézhetjük úgy: nem csoda, hogy most éves növekedést, vagy stagnálást látunk a lakáskölcsön felvételi kedvben, hiszen tavaly visszaesés történt. Másrészt, ha akarnánk, sem feledkezhetnénk meg a járvány hatásáról: az áprilistól augusztusig eltelt hónapokban átlagosan 70,9 milliárd forint volt az új szerződéses összegek együttese havonta. Ehhez képest az őszi értékeket biztosan fordulatnak lehet nevezni:

A grafikonon egyértelműen látszik, hogy mindhárom fő lakossági hiteltípus megsínylette a járványt - a személyi kölcsönök azonnal, a babaváró hitel és lakáskölcsönök késleltetve, de visszaesést mutattak. Ami viszont igazán meglepő, hogy 2020 első 10 hónapjában 1,4 százalékkal még több is volt a kihelyezett lakáskölcsönök összege, mint 2019 azonos időszakában - tehát járvány ide vagy oda, a lakáshitelfelvételi kedv eddig meghaladja a tavalyi évet összegeket tekintve, még ha kevéssel is. Ehhez kellett a szeptemberi rekord és az októberi magas szerződéses összegek.

Úgy tűnik, a járvány annyiban biztosan befolyásolta a lakáshitelek felvételét, hogy amíg a személyes ügyintézés nem volt ajánlott a fertőzésveszély miatt, elhalasztotta a lakosság a hitelkérelmet. Egyrészt ezzel magyarázható, hogy a harmadik negyedévig közel azonos volt a felvett hitelek összege. Másrészt viszont lehetséges, hogy anyagi okokból még így is sokan döntöttek a halasztás mellett, de emellett is többen meglépték az igénylést 2020-ban.

Ugyanis 2020-ra a lakáshitelek nagyobb felfutását lehetett várni, hiszen a babaváró hitel lehetőséget nyújtott olyanok számára is a lakáskölcsönök felvételre, akik nem rendelkeztek kellő önerővel, de a támogatást fel tudták ahelyett használni, így szélesebb lett azok köre, akik számára elérhetővé váltak a piaci kölcsönök, illetve nagyobb összegű lakáscélokat is kitűzhettek. Tehát idén várható volt, hogy sokan élnek majd a lakáshitel és babaváró kölcsön kombinációjának lehetőségével. Viszont a járvány átírta a rövid- és hosszútávú terveket - így bár ez az év még mindig pluszt hozott a tavalyihoz képest, a várakozásokat azonban alulmúlta.

Mire veszik fel ezt a rengeteg pénzt?

Nemcsak abban történt átrendeződés, hogy idén megkockáztatja-e egyáltalán a hitelfelvételt a lakosság, hanem abban is, milyen lakáscélt valósítanának meg. 2019. harmadik negyedévében 157,43 milliárd forintot helyeztek ki használt ingatlan vásárlása céljából, idén viszont már 178,26 milliárdot. Bár arról még nem áll rendelkezésre minden adat, hogy új ingatlanra, felújításra, építésre, vagy egyéb célokra mennyi 2020-ban a pontos összeg, feltételezéseink szerint építésre csökkentek, felújításra viszont nőttek a felvett összegek idén a harmadik negyedévben.

Ez az eltolódás köszön vissza a használt ingatlanok javára az újakkal szemben az októberi adatokban is, valamint felújításra szintén 16,9 százalékkal több hitel jutott a 10. hónapban. A felújítási hitelek népszerűsége a nyári felújítási lázzal is magyarázható: a barkácsáruházak eladási statisztikái is azt mutatták, rengetegen vágtak bele ilyen munkákba 2020-ban. A babaváró hitel szintén afelé hat, hogy egyre többen fognak használt ingatlanban gondolkodni, hiszen azok számára is lehetővé teszi az otthonteremtést, akiknek újra nem lenne keretük.

A karanténhatás a nyári hónapokban az ingatlanszakértők szerint egyértelműen érezhető volt, azonban nem tudni, hogy mi lesz a hosszú távú hatása a járványnak: 2 vagy több évig is kitart-e majd a bezártságélmény, illetve lesz-e több lehetőség a vidéki home office-ra, ahogy a pandémia első hulláma alatt.

Most vagy soha

Az, hogy ekkora összegben történt hitelkifizetés szeptemberben és októberben, számos okra vezethető vissza. Az egyik legfontosabb, hogy az őszi hitelügyeket feltehetően még a nyáron indították, tehát amikor már a koronavírus járvány első hulláma lecsengett. Logikus, hogy sokan, akik tavasszal terveztek hitelfelvételt - főleg adásvétellel egybekötve - azok elhalasztották azt a fertőzésveszély miatt, tehát a hitelek egy részének folyósítása így nyárról csúszott őszre.

Másrészt viszont lehetséges, hogy a lakosság belátta, amit régóta hangsúlyoz a Pénzcentrum: a járvány teremtette helyzet talán soha vissza nem térő alkalom azok számára, akik most vásárolnak ingatlant saját célra, és nem befektetésként. Eleve már a tavaly júniusban bevezetett babaváró hitel konkurenciát jelentett a banki lakáskölcsönöknek, így a kamatok süllyedni kezdtek. Aztán a MÁP+ bevezetésével az ingatlanbefektetésnek akadt konkurenciája - egyre kevesebben vettek ilyen célból lakást. Az 5%-os lakásáfa eltörlése pedig visszavetette az építkezéseket.

Aztán a járvány következtében egyrészt bevezették a hitelmoratóriumot, másrészt az AirBnB-sek lehúzhatták a rolót. Ez azt vetíti előre, hogy akiknek 2021-től tovább kell fizetniük a hitelüket, de már nem engedi meg az anyagi helyzetük, vagy vállalkozóként megunták a kivárást, a lakáseladás mellett dönthetnek - lesz köztük rengeteg befektető, AirBnB-s is. A lakásárak pedig már most is stagnálnak, ha ezek az ingatlanok is megjelennek a kínálati oldalon, akkor egy darabig még áremelkedésre nem lehet számítani. A lakáshitelek átlagos kamatai pedig 2020 januárja óta nem mentek 4,1 fölé, októberben 3,94 százalékon álltak:

Tehát jelenleg az árak kedvezőek - vagy legalább nem emelkednek napról napra -, a vevők jó alkupozícióban vannak, a hitelek kamatai is kedvezőek. Azt viszont mindenkinek egyénileg kell felmérnie, neki mit enged meg az anyagi helyzete, az anyagi biztonsága, illetve változtak-e az igényei. Mi éri meg inkább? Egy használt családi kertes ház, vagy belvárosi lakás? Vagy inkább érdemes kivárni, hogy beinduljanak a rozsdaövezeti beruházások? Ezt most különösen alaposan meg kell gondolni.

A bankok kapuja nyitva áll

A Pénzcentrum kalkulátorában használt ingatlan vásárlás céljából 12 milliós hitelajánlatokat kerestünk 20 éves futamidővel. A hazai nagybankoknál mind találunk olyan ajánlatot, ahol a THM sem ment 3,5 százalék alatt marad, viszont érdemes alaposan szemügyre venni az ajánlatokat. A törlesztőrészletekben pár forintnyi eltérés is százezreket jelenthet 20 év alatt:

Nézzük csak meg az első és utolsó ajánlatot: a THM 0,72 százalékban tér csak el, azonban a teljes visszafizetendő összegekben már milliós eltérés mutatkozik! Ezért nem szabad sosem csak a törlesztőrészletre hagyatkozni: meg kell nézni a THM-et, kamatperiódust, visszafizetendő teljes összeget is. Ez alapján összehasonlítva már valóban jó döntést hozhat a hiteligénylő.